Dr. Paul T. Sharpe, a londoni King’s College kutatója munkatársaival együtt vizsgálta, hogy mi történik, ha a fog létrehozásáért felelős két sejttípus egyikét egy másik sejttípussal helyettesítik.

A fogak ugyanis mesenchimális és epitheliális sejtekből alakulnak ki. A mesenchimalis sejtek olyan olyan kezdetleges szövetek felépítésében vesznek részt, melyek a későbbiekben kötöszövetekké, erekké fejlődnek. Az epitheliális sejtek pedig a hámszövetek felépítésében játszanak szerepet.

Sharpe és munkatársai a mesenchimális szövet helyett hathetes egérből nyert csontvelői őssejtekkel helyettesítették, és ezt hozták össze egérembrió szájából eltávolított epitheliális sejtekkel. Három nap után a mesterségesen előállított fogcsírát beültették egy másik egér veséjébe, ahol az rendes foggá fejlődött.

Tartalom és forma

A kutatók még nem tudják, hogy az ily módon létrehozott fogcsíra (fogkezdemény) az állcsontba vagy állkapocsontba ültetve foggá fejlődik-e, ez irányban további vizsgálatokra van szükség. Korábbi kísérletek azonban azt igazolták, hogy az egérembrióból eltávolított fogcsíra felnőtt állatba ültetve normális foggá alakul.

Természetesen igen távol állunk még attól, hogy az új módszer az emberi fogpótlásban is szerepet kapjon. A csontvelő kinyerése igen fájdalmas beavatkozás, míg az embrionális sejtek alkalmazásánál fokozódik az akár életveszélyes immunreakciók és daganatok kialakulásának kockázata, nem beszélve az etikai jellegű problémákról.

A másik kutatócsoport a bostoni Forsyth Intézetben dolgozik Dr. Pamela Yelick vezetésével. Ők az embrionális fogcsírából kinyert sejteket alkalmaznak, melyeket biológiailag lebontható "sablonokban" egerek és sertések hasába ültetve szaporítanak. A megfelelő öntőformába helyezve kísérleteik nyomán a kívánt formájú és méretű fog jön létre, ami a majdani emberi alkalmazás során elengedhetetlen követelmény.

Forrás: www.mok.hu