esetlegesen a fogideg k�rosod�s�t okozva. Ugyanez kialakulhatott, ha a fogszuvasod�s nem egy addig eg�szs�ges fogon, hanem egy r�gi t�m�s mellett jelentkezett. A leg�jabb fogorvosi elj�r�s titka: az �zon- illetve oxig�n alap� er�s oxid�l� reagens, amelyet az �ltal�nos orvosl�sban is haszn�lnak. A fogszuvasod�st okoz� bakt�riumok �gy nagy biztons�ggal, teljesen f�jdalommentesen elpuszt�that�ak. Ahhoz, hogy �rt�kelni tudjuk az �zon jelent�s�g�t a fog�szatban, tiszt�zni kell p�r k�rd�st. Mi a fogszuvasod�s? A fogsz�vet pusztul�s�val j�r� el�rehalad� folyamat, melyet a bakt�riumok �ltal, a sz�nhidr�tok lebont�sakor k�pz�d� savak okoznak. K�ztudott, hogy a sz�j�regben tal�lhat� a legt�bb �s legv�ltozatosabb �sszet�tel� bakt�rium fl�ra. Ezek k�z�tt is vannak olyanok, amelyek igen fontos szerepet j�tszanak a fogszuvasod�s kialakul�s�ban. Mi az �zon? Az �zon 3 oxig�n atomb�l �ll� molekula, mely igen instabil, gyorsan bomlik O + O2 -re. K�kes sz�n� jellegzetes szag� g�z, mely pl. a f�nym�sol�kban is keletkezik. T�bbnyire tiszt�t�sra haszn�lj�k az iparban. Az �zon, ha t�l magas koncentr�ci�ban l�p fel a leveg�ben (150 mikrogramm/m3 felett) k�ros lehet az emberi szervezetre. A b�rre vagy nagyon kis mennyis�gben a v�r�ramba ker�lve olyan �ld�sos hat�sa van, amelyet ter�pi�s c�lokra is fel lehet haszn�lni. Ennek megfelel�en nagyon sok betegs�g kezelhet� �zon- �s oxig�nter�pi�val. P�ld�ul: �rsz�k�let, �relmeszesed�s, vissz�r �s a l�bakban fell�p� v�rkering�si zavarok, l�bsz�rfek�ly, cukorbetegs�g �s �rsz�v�dm�nyei, visszat�r� gyullad�sok, fert�z�sek, egyes b�rbetegs�gek: ekc�ma, akn�, pszori�zis, kr�nikus �rg�rcs (Rayanaud- szindr�ma), sz�vkoszor��r-sz�k�let, sz�d�l�s, f�lz�g�s, feled�kenys�g, iz�leti gyullad�s, sz�nan�tha, asztma, �lelmiszerallergia, hepatitis �s m�s m�jbetegs�gek, autoimmun betegs�gek, borreliosis, Lyme-k�r, toxoplasmosis, herpesz, �vs�m�r, aids, daganatos megbeteged�sek kieg�sz�t� kezel�se. Hogyan kezelik a fogszuvasod�st? Az eddig bevett gyakorlat az volt, hogy a szuvas ter�letet felt�rt�k �s k�l�nf�le f�r�kkal elt�vol�tott�k a lehet� legteljesebb m�rt�kben a szuvas fogsz�vetet, vele egy�tt pedig a fogszuvasod�st okoz� bakt�riumokat, majd k�l�nf�le t�m�anyagokkal l�tt�k el a keletkezett �reget. Ha a szuvasod�s el�rte a gy�k�rcsatorn�t, amely tartalmazza a fogat ell�t� idegeket �s ereket, akkor ker�l sor a gy�k�rkezel�sre, amikor elt�vol�tj�k az esetlegesen m�g megl�v� ereket, idegeket �s az �sszes fert�z�tt fogsz�vetet �s t�m�ssel l�tj�k el. A f�jdalommentes kezel�s menete Az �zonfog�szat sor�n a fogszuvasod�st okoz� bakt�riumokat �gy puszt�tj�k el, hogy nem t�vol�tj�k el feleslegesen ehhez a fogsz�vetet, azaz nem f�rnak, hanem az �zonnal teszik �ket �rtalmatlann�. A kezel�s megkezd�s�hez elengedhetetlen a fog nagyon alapos, professzion�lis tiszt�t�sa, amit a fogorvos vagy a dent�lhigi�nikus v�gez egy erre a c�lra kialak�tott speci�lis "homoksz�r�val". Az eszk�z nagy nyom�ssal bomb�zza a fogfelsz�nt mikroszk�pikus kis kavicsokkal. A kezel�s teljesen f�jdalommentes. Ez ut�n egy l�zeres fogszuvasod�s detektorral megn�zi, hogy az adott ter�let mennyire szuvas. A fogszuvasod�s m�rt�k�hez a k�sz�l�k egy m�r�sz�mot rendel hozz�. Ennek f�ggv�ny�ben kell a beavatkoz�st v�ghezvinni, �s a kontroll vizsg�latok alkalm�val ellen�rizni a javul�s m�rt�k�t. A kapott �rt�knek megfelel�en kell az �zonkezel�s hossz�t be�ll�tani 20-60 m�sodperc k�z�tt. A kezel�s sor�n egy kis szilikon sapka ker�l a fogra, amely hermetikusan lez�rja az adott fogfelsz�nt, �gy az �zon onnan kijutni nem tud. Amennyiben nem z�r a sapka, az �zon adagol�sa abban a pillanatban megszakad. A behat�s alatt a szuvas ter�leten a bakt�riumok 99,9%-a elpusztul. A fogat csak abban az esetben �s akkora m�rt�kben kell felt�rni, azaz fogsz�vetet elt�vol�tani, ha a ter�let fedett m�g �s az �zon nem tud behatolni. Ez azonban teljes m�rt�kben f�jdalommentes, mivel ez sem f�r�ssal, hanem a kis kavicssz�r� berendez�ssel t�rt�nik. Miut�n a ter�let teljesen bakt�riummentes, a fog k�pes arra, hogy a k�rnyezet�b�l �sv�nyi s�kat vegyen fel �s p�tolja, azt, ami kiold�dott a bakt�riumok �ltal, a sz�nhidr�tok bont�sakor k�pz�d�tt savak hat�s�ra. Ett�l a felpuhult, szuvas ter�let visszakem�nyedik. Term�szetesen ezut�n sz�ks�ges a szuvasod�ssal keletkezett �reg t�m�se ugyan�gy, mint a hagyom�nyos kezel�sn�l. Fontos k�l�nbs�g azonban, hogy itt nem nagyobb�totj�k meg f�r�ssal az eredetileg keletkezett "lukat". Mikor haszn�lhat� az �zon? Frissen el�t�rt marad� r�g� fogakn�k, a r�g�felsz�nen lev� sek�ly un. "bar�zd�k" kezel�s�re, ugyanis ezekben a m�ly �s igen sek�ly bar�zd�kban nagyok k�nnyen megtapadnak a bakt�riumok �s okoznak kisgyermekekn�l fogszuvasod�st. Az olyan korai fogszuvasod�sokn�l, amikor m�g nincs �regk�pz�d�s, csak az �sv�nyi s�k kiold�sa �s a bakt�riumok elpuszt�t�sa ut�n a fog k�pes az �sv�nyi s�k p�tl�s�ra. A fognak a r�g�felsz�n�n t�rt�n� szuvasod�s eset�n, ha az m�r �regk�pz�d�ssel j�r, de ebben az esetben az �zonkezel�s ut�n t�m�s sz�ks�ges. A fog nyak�n keletkezett szuvasod�sok kezel�s�re. A szabadd� v�lt fognyak �rz�kenys�g�nek megsz�ntet�s�re. A m�ly szuvasod�sok eset�n, amikor a fogszuvasod�s majdnem el�ri a gy�k�rcsatorn�t, ebben az esetben nincs sz�ks�g s gy�k�rkezel�sre, hanem az �zonkezel�s ut�n egy �sv�nyi s�kban igen gazdag cement r�teggel fedik egy id�re, hogy onnan vegyen fel �sv�nyi s�kat a fogsz�vet �s kem�nyedjen meg. A fogszuvasod�s kezel�se a fog inzult�l�sa n�lk�l, m�sodpercek alatt �s teljesen f�jdalommentesen. A f�r�s n�lk�li, �zonnal t�rt�n� fogszuvasod�s kezel�s egy olyan forradalmian �j elj�r�s, amelyet sok kutat� k�tked�ssel fogadott. Mindaddig am�g hossz� t�v� k�vet�ses vizsg�lati eredm�nyek nem sz�lettek. Egyre t�bb fog�szati praxis N�metorsz�gban, Angli�ban, Sv�jcban �s Ausztri�ban a bar�zda szuvasod�s eseteket 99%-ban �zonnal kezelt�k. Hogyan m�k�dik? A g�p �talak�tja az elemi Oxig�nt �zonn� (O2 --> O3) A l�trej�tt oxid�l� �genst a g�p tov�bb�tja a k�zidarab v�g�n l�v� k�pszer� szilikon sapk�n kereszt�l a fogsz�vethez, mik�zben egy v�d� l�gr�teg alakul ki a fogfelsz�n k�r�l. Ezut�n m�r csak 20 m�sodperc t�relem k�vetkezik �s az �sszes k�ros bakt�rium 99,9%-os biztons�ggal elimin�l�dik. Az �zon visszasz�v�dik a g�pbe, mik�zben elemi oxig�nn� bomlik �jra, �s a fog f�jdalommentesen m�r eg�szs�ges is.