S�rrabl�k, rend�r�k �s r�g�szek egy�ttes „er�fesz�t�s�nek” k�sz�nhet� az az �kori egyiptomi s�r, amelyben az 5. dinaszti�hoz tartoz� f�ra�k h�rom fogorvos�t tal�lt�k meg a kutat�k. A legr�gebben �p�lt egyiptomi piramis k�zel�ben felfedezett mag�ns�r az egyik legjelent�sebb ilyen jelleg� lelet a korszakb�l.

A szenz�ci�s r�g�szeti leletek �ltal�ban k�t dolognak k�sz�nhet�ek: a vak szerencs�nek vagy a hosszas kutat�munk�nak.

Az el�bbi �nmag��rt besz�l, az ut�bbi viszont rengeteg, f�radts�gos munk�t el�felt�telez, amelynek sor�n dokumentumokb�l illetve egy�b r�g�szeti leletekb�l lassan kialakul egy sejt�s: val�sz�n�leg hol is tal�lhat� az, amit a r�g�sz keres.

Olykor l�tezik azonban egy speci�lis m�dja is a r�g�szeti kutat�munk�nak, amely sor�n megsp�rolhat�k a hosszas el�munk�latok, viszont m�gsem csak a vak v�letlenre b�zz�k magukat a kutat�k.

Tetten �rt s�rrabl�k

Egyiptomban egy k�l�nleges egy�ttm�k�d�snek k�sz�nhet�en fedezt�k fel h�rom �kori egyiptomi fogorvos s�rj�t. A biztos sikerhez h�rom t�nyez�re volt sz�ks�g: s�rrabl�kra, rend�rs�gre �s r�g�szekre. Az egyiptomi rend�rs�g hossz� megfigyel�s ut�n a s�rrabl�kra �ppen �s�s k�zben csapott le. A tetten�r�s sor�n kider�lt, hogy a fosztogat�k olyan �kori s�rr�l szereztek inform�ci�t, amelynek l�tez�s�t a r�g�szek kor�bban nem is sejtett�k.

A Szakkara k�zel�ben, Dzs�szer f�ra� piramis�nak t�v�ben eltemetett h�rom orvos t�bb mint 4500 �vvel ezel�tt ker�lhetett az omin�zus s�rba. Az orvosok csontjait illetve bebalzsamozott test�ket ugyan m�r nem tal�lt�k meg a r�g�szek, �m a s�rkamra hieroglif�ib�l �s egy�b jelekb�l egy�rtelm�en be tudt�k azonos�tani, hogy kik is lehettek az itt eltemetettek.

Egyik�k minden bizonnyal az �t�dik dinasztia f�ra�inak legf�bb fogorvosa, a m�sik kett� pedig seg�t�je volt. Rokoni kapcsolatot nem felt�teleznek a r�g�szek, �s azt sem, hogy k�l�n�sebben vagyonosak lettek volna ezek az orvosok. Ez ut�bbi felt�telez�st arra alapozz�k, hogy a s�r r�szben a szeg�nyek �ltal haszn�lt anyagt�gl�kb�l �p�lt, �s csak a legfontosabb tart�elemekhez haszn�ltak �rt�kes m�szk�vet.

Nagy elismerts�gnek �rvend� fogorvosok

Hogy hova t�ntek a fogorvosok, az egyel�re rejt�ly. Biztos viszont, hogy a fogorvos �s az uralkod� k�z�tt szoros kapcsolat �llt fenn. A s�rkamra falfestm�nyein ugyanis az orvos �ppen a f�ra� csal�dj�val egy�tt j�tszik, illetve k�z�s �ldozati szertart�son vesznek r�szt. Ebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a fogorvosok a f�ra� csal�dj�nak legbels�bb k�r�hez tartozhattak, ami viszont Zahi Hawass, Egyiptom legf�bb r�g�sze szerint nem jelenthetett m�st, mint hogy a f�ra�k �s csal�dja odafigyeltek foguk �pol�s�ra �s rendben tart�s�ra is.

Cathleen Keller, az amerikai Kalifornia Egyetem r�g�sze egyet�rt Hawass-al: „Ezek a fogorvosok azon kevesek k�z� tartozhattak, akik k�zvetlen kapcsolatban voltak a f�ra�kkal, s�t meg is �rinthett�k �t” – nyilatkozta Keller az amerikai National Geographic News-nak. A h�t elej�n a nyilv�noss�g sz�m�ra is bemutatott s�rkamr�ban j�l kivehet�ek azok a jelek �s hieroglif�k, amelyek egy�rtelm�v� teszik, hogy kinek a s�rj�r�l van sz�. Egy szemp�r k�z� beny�l� metsz�fog �rulkodik arr�l, hogy ide fogorvosokat temettek.

El�tkozott fosztogat�k

A s�rkamra egyik fal�n a r�g�szek m�s �rdekess�gre is bukkantak: a felirat tan�s�ga szerint azok, akik megpr�b�lj�k kifosztani a s�rt, vagy b�rmilyen er�szakos cselekedetet hajtanak v�gre, �tkozottak lesznek, eg�szen pontosan krokodilok �s k�gy�k fogj�k felfalni �ket. Hogy a most elkapott s�rrabl�knak vajon t�nyleg ez lesz-e a sorsuk, az egyel�re rejt�ly. �m az ismert, hogy az �kori Egyiptomban k�zponti szerepet j�tszott a hal�l �s minden, ami kapcsolatban �llt vele. A s�rokban egy �lajt�t is felfedeztek a r�g�szek, amely szint�n kapcsol�dik a t�lvil�ghoz �s a hal�lhoz: Egyiptom f�r�g�sze szerint az �lajt� a t�lvil�g kapuj�t jelk�pezte, amelyen kereszt�l haladva jutnak el a m�sik vil�gba a halottak.

Ilyen �s ehhez hasonl� s�rok tucatjai lehetnek m�g a f�ld alatt, f�leg Szakkara k�zel�ben. Hawass a National Geographic News-nak �gy nyilatkozott, hogy becsl�seik szerint mind�ssze 30 sz�zal�ka ismert azoknak a s�roknak, amelyek Egyiptom homokja alatt h�z�dnak meg. �nmag�ban sokat mond az a t�ny, hogy helyi fosztogat�k r�v�n tal�lt�k meg a mostani s�rokat. J�l mutatja ugyanis, hogy h�ny �s h�ny ilyen jelleg�, t�bb ezer �ves s�rt takar �gy az egyiptomi homok, hogy arr�l adott esetben az egyiptomi hat�s�goknak nincs tudom�suk, csak a helyieknek.

Forr�s:weborvos