A fogszuvasod�s �s fog�gybetegs�g gyakorlatilag az eg�sz popul�ci�t �rinti - ma m�r n�pbetegs�gnek sz�m�t -, �s sajn�latosan a daganatos elv�ltoz�sok sz�ma is kiugr� n�veked�st mutat.

Les�jt� adatok
A magyar lakosok fogazati �llapot�t az �let�t k�t meghat�roz� szakasz�r�l vett k�t adat dr�maian jellemzi: Az iskol�ba k�sz�l� gyermekek, az �t-hat �vesek mind�ssze 31, 3 sz�zal�ka �p fog� (term�szetesen az �letkoruknak megfelel� �llapothoz k�pest), a 65-74 �ves, nyugd�jas koroszt�ly 26 sz�zal�ka pedig teljes foghi�nyban szenved.

A lakoss�g sz�jhigi�n�s szok�sait pedig az felm�r�s jellemzi, amelynek eredm�nye szerint az akt�v kor�, 35-44 �ves koroszt�ly 6,1 sz�zal�ka soha nem mos fogat, vagy legal�bbis csak igen ritk�n.

Ijeszt� adatok mutatj�k a magyarok sz�j�regi eg�szs�gi �llapot�t is. A sz�j�regi daganatok sz�ma az ut�bbi negyven �vben �tsz�r�s�re emelkedett, mik�zben az egy�b r�kos megbeteged�sek dupl�j�ra emelkedtek. A helyzetet s�lyosb�tja, hogy a sz�jr�kos betegeknek csup�n egyharmada jelentkezik az orvosn�l kezdeti st�diumban, k�tharmada viszont m�r el�rehaladott gy�gy�thatatlan st�diumban ker�l orvoshoz. Mindez elengedhetetlen�l sz�ks�gess� tesz a szakemberek miharabbi int�zked�seit �s az eg�sz hazai k�zfelfog�s v�ltoz�s�t. Megold�st hozhat a sz�lesk�r� oktat�s, felvil�gos�t�s n�peg�szs�g�gyi programok keret�ben, a rendszeres sz�r�vizsg�latok, fogorvosi ellen�rz� vizsg�latok �s a rizik�strat�gia alapj�n tervezett fogorvosi ell�t�s, finansz�roz�s.

Orsz�gos sz�r�vizsg�lat
A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata �s a Blend-a-med Research t�mogat�s�val orsz�gos sz�r�vizsg�latot kezdem�nyez, mely kiemelked� helyet foglal el a lakoss�g sz�j�regi eg�szs�gi �llapot�nak felt�rk�pez�se szempontj�b�l �s alkalmat ad kor�bbi vizsg�latok eredm�nyeinek �sszevet�s�re.

Az eg�sz orsz�gra kiterjed� fog�szati felm�r�st erny�k�psz�r� �llom�sokon, kitelep�tett fog�szati sz�k �s eszk�z�k seg�ts�g�vel, a k�telez� t�d�sz�r� vizsg�latokhoz kapcsol�d�an tervezik elv�gezni. El�nyt jelent a tervezett felm�r�sben r�szt vev�k sz�m�ra, hogy a fog�szati vizsg�latra nem kell k�l�n elmenni�k, ugyanakkor a t�d�sz�r� vizsg�lat alkalm�val saj�t eg�szs�gi �llapotukr�l �jabb, m�s szempontb�l is, megb�zhat� inform�ci�t kaphatnak, elv�gzik a sz�j�regi r�ksz�r�s�ket, felh�vj�k figyelm�ket az esetleg s�rg�sen elv�gzend� fogorvosi beavatkoz�sokra �s sz�ks�g eset�n a megfelel� helyre beutal�t adnak.

Az orsz�gos program sor�n felm�rik a k�l�nb�z� r�gi�ban �l� emberek sz�jeg�szs�gi �llapot�t, regisztr�lj�k a fogazat mennyis�gi �s min�s�gi jellemz�it, a fej-nyak r�gi�ban, a sz�j�regi ny�lkah�rty�n esetlegesen el�fordul� elv�ltoz�sokat, az ell�t�s �s az ell�totts�g mutat�it (bele�rtve a gy�gy�szati seg�deszk�z�ket, fogm�veket, fogp�tl�sokat �s azok jellemz�it is). Mindezekb�l a szakemberek k�vetkeztetni tudnak egyr�szt az eg�sz orsz�g, m�sr�szt az egyes r�gi�k jellemz�ire, �ssze tudj�k azokat hasonl�tani. A regisztr�lt objekt�v adatok ismeret�ben olyan orsz�gos program v�lik kidolgozhat�v�, amely az egyes r�gi�kra speci�lisan �ssze�ll�tott eg�szs�gnevel�si programok, �s a fog�szati ell�t�s f�bb c�lkit�z�seit tartalmazza az elk�vetkezend� �vekre tervezhet�en

| Szerz�: Kiss �va | Forr�s: H�ziPatika.com | Megjelent: 2003. november 22.